Az óvodásokkal közösen november 10-én este gyertyás felvonulással emlékeztünk Szent Mártonra. A több mint négyszáz gyermek és szülő gyülekezett a kora esti órákban a görögkatolikus templom udvarán, majd a fényesen világító mécsesekkel betöltöttük a templomot és a templomkertet is. A gyerekeket és a felnőtteket Garda László köszöntötte, aki elmondta, hogy azért szerveztük a lámpás felvonulást, hogy egy olyan szentről emlékezzünk meg, aki Magyarországon született. – Azért vagyunk itt a templomban, hogy ne csak a népszokások, hanem az imádság is helyet kapjon Márton napján – mondta Garda László, aki után Zoltán atya szólt a zsúfolt templom hallgatóságához. Örömét fejezte ki, hogy ilyen sokan jöttek el az Isten házába imádkozni, mert az imádságon keresztül tudjuk igazán megtapasztalni, hogy az Istennek milyen mérhetetlenül nagy kegyelme van. A közös imádság után átvonultunk a római katolikus templomba, ahol Tamás atya köszöntötte a gyerekeket. Tamás atya a Márton naphoz kapcsolódó szokásokról beszélt. Azt is elmondta, hogyan kapcsolódik össze Márton a libákkal. Mikor Mártont püspökké akarták szentelni, ő tiltakozott ez ellen, és elbújt a libák közé, azok azonban a gágogásukkal elárulták kilétété, így mégiscsak püspökké szentelik Mártont. Tamás atya a Márton-napi lámpás történetéről is mesélt a gyerekeknek. Beszélt arról is, hogy a gyertya látszólag magát emészti, áldozza fel, de mégis egyetlenegy gyertya világa is képes elűzni a sötétséget. Azt mondta a gyerekeknek, hogyha mindenki minden nap csak egyetlen egy jócselekedetet tesztek, itt Nyíracsádon nem fog úgy eltelni az élet, hogy ne legyen jobb ez a világ.
A római templomból hosszan kígyózott a több mint négyszáz főből álló menet a református templomig. Mindenki kezében ott ragyogott a kis mécses. Olyan volt a látvány, mintha a földön ragyogtak volna a csillagok. Olyan, hogy mindenki Isten közelében érezhette magát. A református templomban Bohus Csaba lelkész köszöntötte a gyerekeket. Ő Szent Márton gyermekkorát idézte, majd a példaképekről, azok fontosságáról beszélt. Arról, hogy bátran választhatunk mindannyian bibliai példaképet is a világi példaképek mellett. Beszélt saját példaképéről, a bibliai Józsuéról is.
Ekkorára már teljesen besötétedett, így a sok száz mécses valóban csillagként vonult az iskolába, ahol Garda László szólt a nagy tömeghez. – Nagy öröm, hogy a sok kis mécses egy-egy piciny fényt hoz ebbe a sötét világba, és hogy megmutassuk itt Nyíracsádon, hogy a sok kis fényből egy nagy tüzet, a jóság és a szeretet tüzét gyújtjuk meg. A jóságét, ami hozza magával a békesség, ami a legfontosabb értékünk most ebben a világban – fogalmazott Garda László. Ezt követően a gyerekek legnagyobb örömére felgyulladt a jóság, a szeretet és a békesség nagy tüze, amit örömmel és csodálkozással fogadtak az apróságok és felnőttek egyaránt. A felejthetetlen est stílusosan libazsíros kenyeres szeretetvendégséggel ért véget. KGYZE
